HTML

Csomagolás Blog

A terméket veszi meg a fogyasztó, de a csomagolás segítségével figyel fel rá, tájékozódik és csábul el. A blog célja csomagolásos híreket, érdekességeket és elemzéseket megosztani és a csomagolást, mint hatékony marketinges eszközt bemutatni.

Ízelítő korábbról

  • Beszéljünk a betétdíjas PET palackokról!
    Beszéljünk a betétdíjas PET palackokról!Amikor a hírekben azt olvashatjuk, hogy a Szentkirályi vezére szerint betétdíjasak lesznek a PET-palackok, akkor valószínűleg már késő erről társadalmi vitát indítani Magyarországon, főleg a szinte...
  • Transpack interjú: még mindig a meglepetés a nyerő
    Transpack interjú: még mindig a meglepetés a nyerőA Transpack 2020 I. számában kérdezett Kohut László többek között a páratartalom és csomagolás kapcsolatáról, a multimodális érzékelésről, a Sopron-Bécs különbségről, a Csomagolásmenedzsment könyvről...
  • Védekezés a koronavírus ellen a csomagolással
    Védekezés a koronavírus ellen a csomagolássalA koronavírus-járványra nem voltak felkészülve a védőmaszkok gyártói, így sajnos nagyon gyorsan hiánycikk lett a világ több részén, így itthon is. De a túlélni akaró emberek megtalálták a megoldást,...
  • Magyarországon mindenki tudja...
    Magyarországon mindenki tudja...... mit rejt az a vaniliás fagylalt csomagolás. Könnyed évindító mém a csomagolásokról és a magyar virtusról. Ugye nem kell kibontani Magyarországon azt a csomagolást ahhoz, hogy tudjuk, a Coca Colás...
  • Miért ne csapolhatnánk a mosószert is?
    Miért ne csapolhatnánk a mosószert is?Mindenki tudja, hogy a csapolt sörnek jobb íze van, mint az üveges sörnek, aminek jobb íze van, mint a dobozos sörnek (amit kutatások is bizonyítanak). De vajon a csapolt mosószer is van olyan jó,...

Népszerű címkék

Szerzői jogok

Creative Commons Licenc

Beszéljünk a betétdíjas PET palackokról!

2020.06.17. 18:28 Csomag Olga

Amikor a hírekben azt olvashatjuk, hogy a Szentkirályi vezére szerint betétdíjasak lesznek a PET-palackok, akkor valószínűleg már késő erről társadalmi vitát indítani Magyarországon, főleg a szinte komédiába illő egyszer használatos műanyagtörvény után. Azonban mégis megpróbálom összeszedni a koncepció lényegét, valamint hogy azt mások hogyan csinálják, mégis csak egy kedvező alternatívának tartottam ebben a Transpack interjúban.

Mielőtt az elemzésbe belemennénk, felejtsük el az egyszer használatos műanyag utálatot, mert azoknak praktikussága miatt szinte lehetetlen teljesen megszabadulni tőle. Nem jó a kis teknősök orrába szorult szívószálakról és a pelikánok által lenyelt palackokról olvasni, de azt elvárni a világtól, hogy teljesen kiiktassa az egyszer használatos műanyagokat, teljesen lehetetlen vállalkozás. De ha meg akarjuk akadályozni, hogy az erdejeink tele legyenek csomagolási szeméttel, fontos a tiltás mellett alternatívákban is gondolkodni, hogy a fogyasztó is meg tudja őrizni a kényelmét és a termékbiztonság is kielégítő legyen.

Vagyis a tiltás mellett csomagolási hulladékcsökkentő megoldás lehet a csomagolásmentesség és alapanyagcsökkentés elősegítése (teljes értéklánc kellene hozzá), az alternatív csomagolóanyagok kifejlesztése (gyerekcipőben jár, de talán halad) és a hulladék begyűjtésének hatékonyabbá tétele, aminek egyik eszköze a betétdíjas termékek bevezetése még az egyszer használatos csomagolási kategóriában is. Tehát nézzük meg ezen utolsó opciót közelebbről.

A betétdíjas egyszer használatos csomagolóanyagok (főleg PET palackok) betétdíjassá tételének lényege, hogy a fogyasztót közvetlenül pénzügyileg motiválja, hogy a még felhasználható csomagolási hulladékot ne eldobja, hanem egy arra kijelölt helyre visszavigye pénzért cserébe. A vásárlásnál megfizetett letétet a begyűjtéskor maradéktalanul visszakapja, így a várakozások szerint nő a visszagyűjtési arány, de a szemetelési hajlandóság csökken. A rendszer további előnye, hogy a csomagolási hulladékra, azáltal, hogy pénzt kell adni érte, egy áruként, leendő nyersanyagként tekinthetnének a fogyasztók (és más szereplők is), aminek értéke van, így talán jobban megbecsülnék, hosszútávon nem pazarolnák annyit.

Az ötlet nem új, az üvegek (egy részénél) ez a rendszer működik hazánkban, de kiterjeszthető lenne az egyszer használatos műanyag PET palackokra és alu dobozokra is, ahogy több európai országban (pl.: Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Izland, Litvánia, Hollandia, Norvégia és Svédország) és az USA államainak nagy részén is kiterjesztették már a 2000-es évek elejétől.

Ha bevezetnének egy ilyen koncepciót, akkor a sarkalatos kérdések a következők lennének: visszagyűjtés módja, betétdíj ára és bevezetés jellege:

  • - Visszagyűjtés módja. Általánosságban véve két opció lehetséges. Egyik szerint a boltba lehet visszavinni ezeket a palackokat és az eladó a felelős ezen csomagolási hulladékok tárolásáért, amíg egy erre szakosodott szerv egy központi feldolgozóba szállítja. Második alternatíva, ha automatákat helyeznek ki országosan (pl. Norvégiában 3500-at összesen), amit egy független szerv vagy az állam üzemeltet. (Esetleg a két rendszer kombinációja, de az mindig bonyolítja a dolgokat.) Amennyiben a bolt szedné vissza a palackokat (ez például a német rendszer), úgy a boltokat lehet motiválni azzal, hogy megtarthatják a nem visszaváltott csomagolások betétdíját (esetleg százalékosan valamennyi betétdíjat). Amennyiben egy (központi) automatizált rendszerről van szó, úgy a begyűjtött alapanyagért (és a betétdíj megmaradó részéért) érheti meg a gyűjtőknek a rendszert üzemeltetni. Mindkettő működőképes és létező konstrukció a világon és vannak előnyeik-hátrányaik is. A boltok visszaváltásra kötelezése kicsit macerásabbnak tűnik a kivitelezés szempontjából, de a rendszer kiépítése sem olcsó: például a német rendszer bevezetése 2003 körül 726 millió €-ba került és évente még ennyi fenntartani. De az automatáknak is jelentős felállítási költsége van: 15-30e € felállítani és további párezer € fenntartani automatánként (jelenleg az automata rendszernek a TOMRA a piacvezetője a világon 82e ilyen automatával). A választás során az országspecifikus tényezőket (kereskedelem struktúrája) és szereplők költség/haszon  tényezőit kell mérlegelni, de a kiválasztás lényege az kellene legyen, hogy egy olyan önműködő és minden szereplő számára kifizetődő rendszer épüljön ki, ahol mindenki (pénzügyileg is) motivált lesz a palackok visszagyűjtésében. 
  • - Betétdíj ára. Hogy sikeres legyen a betétdíjas rendszer, ismerni kell a fogyasztók árérzékenységét is, vagyis hogy mennyivel emelhető még meg a termékek bolti ára a betétdíj miatt, és mi az az összeg, amiért hajlandóak az emberek megmozdulni és visszavinni a csomagolási hulladékot. Mivel a magyar fogyasztók rettentően árérzékenyek és relatíve lusták még környezetvédelmi kérdésekben összehasonlítva a nyugat-európai fogyasztókkal, ez elég kritikus pont. Az európai gyakorlat szerint 0.10 € és 1 € között van a betétdíj, ami függ az ország vásárlóerejétől és a csomagolási hulladék jellemzőitől (súlya főleg). Vagyis ez a 30-300 Ft közötti összeg az, amit minden egyes alkalommal meg kellene pluszba fizetni egy üveg kóla vásárlásakor, és amit addig nem látunk viszont, amíg vissza nem visszük a palackot a megfelelő helyre.
  • - Bevezetés. Végül a bevezetés módja és kommunikálása is kritikus tényező a siker szempontjából, hiszen mind az iparági szereplőkre (csomagolás módosítása, infrastruktúra kialakítása, stb.) és a fogyasztókra háruló többletköltség és energia is jelentős a bevezetéssel. Csak akkor várható el siker, elfogadás és minimális ellenállás a szereplőktől, ha a bevezetés fokozatos és kellő tájékoztató kampányok kísérik. Nem várható el Manyi nénitől, hogy hirtelen 30-300 FT-tal többet fizessen egy kóláért a boltban és még azt is kitalálja, megoldja, hogyan lehet ezt a pénzt visszaszerezni. Norvégiában, ahol 1996-ban vezették be a rendszert (és érték el a 97%-os visszagyűjtést napjainkra) a teljes rendszer bevezetését 10 (igen tíz) évig egyeztették, fejlesztették és tesztelték. Ez persze itthon nem várható el, de az igen, hogy ne hirtelen, egyik napról a másikra legyen a rendszer bevezetve (vagy még előbb).

Végül érdemes megnézni, hogy mi lesz a végeredmény, vagyis hogy milyen sikerekről számolhatnak be azon országok, ahol ezt már bevezették; vagyis a visszagyűjtési arány és szétdobált szemét csökkenése hogyan alakult:

  • - Visszagyűjtési arány: A külföldi példák azt mutatják, hogy a nem betétdíjas országokban, ahol nincsenek a fogyasztók pénzügyileg motiválva, 30-60% a visszagyűjtési arány (termékcsoporttól függően), míg azokban az országokban, ahol bevezették, akár 80-97%-ot is elérte a visszagyűjtés. Európai betétdíjas országok közül Norvégiában a legmagasabb (97%) és Észtországban a legalacsonyabb a visszagyűjtési arány (82.7%), de ami persze sokkal magasabb, mint a nem betétdíjas országok visszagyűjtése. Vagyis jelentősen (20-30%-kal) megemelkedik a begyűjtés aránya várhatóan, nem beszélve arról, hogy minőségibb visszagyűjtés lesz, vagyis a feldolgozás során is könnyebb lesz a szolgáltatóknak, ami költségcsökkentést eredményezhet számukra. Véleményem szerint Magyarországon is elvárható egy 8x%-os arány (hosszútávon talán a 9x%), így a döntéshozóknak már csak azt kell kiszámolni, hogy mennyi az annyi.
  • - Szemetelés: A másik hatás amit elvárnánk, az a szemetelés mennyiségének csökkenése lenne, azonban sajnos az eddigi kutatások ezt nem támasztják alá, nem találtak még bizonyítékot arra, hogy a betétdíjas rendszer kevesebb szemetelést eredményezne. Vagyis sajnos a szemét nem lesz kevesebb valószínűleg az erdőkben, mert aki eddig is eldobta, azt pénzzel sem biztos, hogy motiválni lehet.

Tehát ezek azok a faktorok amiket végig kellene gondolni a bevezetés előtt és amiről egyeztetni lehetne. Persze ez a betétdíjas rendszer nem oldja meg az összes egyszer használatos hulladék problémáját (zacskók, szívószálak továbbra sem kerülnének begyűjtésre), de a csomagolási hulladék egy részét mindenképpen nagyobb arányban lehetne visszagyűjteni és hasznosítani, mert én biztosan hiszem, hogy itthon az emberek nagy arányban visszavinnék a palackot, ha pénzt kapnának érte.

De mondjátok meg Ti, mennyiért vinnétek vissza egy félliteres PET palackot:

Ha betétdíjassá tennék a műanyag PET palackos félliteres üdítőket (kólák, ásványvizek), mennyi pénzért lennél hajlandó visszavinni?
o, mert eddig sem dobtam soha a kommunális szemétbe PET palackot.
1-10Ft-ért már visszaváltanám.
11-30Ft-ért már visszaváltanám.
31-60Ft-ért már visszaváltanám.
61-100Ft-ért már visszaváltanám.
101-200Ft-ért már visszaváltanám.
201-300Ft-ért már visszaváltanám.
300Ft-nál többért már visszaváltanám.
Nincs az a pénz, amiért visszaváltanám

4 komment

Címkék: hulladék csomagolás betétdíj pet palack

A bejegyzés trackback címe:

https://csomagolas.blog.hu/api/trackback/id/tr4115825402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szekertabor · provo.blog.hu 2020.06.18. 11:23:34

Már mindenki elfelejtette, hogy 15-20 évvel ezelőtt létezett betétdíjas műanyag palack? Picivel vastagabb volt az eldobhatónál, nem gyűrődött, ezért 4-5 alkalommal lehetett újratölteni. A nagy kólás cégek használták, aztán egyik a másik után felhagyott vele.

roli101 2020.06.18. 13:10:18

Egy fontos dolog kimaradt az írásból.
A betétdíj célja nem kifejezetten az, hogy Mari néni vigye vissza a boltba az üres flakont, amiben vizet vett.
A betétdíj lényege, hogy valaki vigye vissza, azt amit Mari néni vett.
30-50 Forintért már lennének olyan emberek, akik összeszedik az eldobáltat is és visszaviszik a vásárló helyett.
Remekül működne, ahogy most is bizonyos esetekben.
Egy PET palack ára újonnan kb 30 Ft. Ha valaki gyűjti és beviszi egy felvásárlónak, kap érte kb 1 forintot. Ennyiért nem nagyon dolgozik vele senki. De 30 vagy több forintért már megéri lehajolni érte.
Berlinben láttam a bicikliseket, akik kukától kukáig tekertek és keresték az aludobozt, amiért 80 forintot kapnak a boltban.
Aki lusta annak drágább a víz palackban, de lesz aki helyette visszaviszi.
Ilyen egyszerű megoldani a hulladékproblémát, ha ésszel csinálják.

Épp most van egy törvényjavaslat, ami alapjaiban változtatná meg a hulladékos szakmát. A lényege az államosítás és a haverok helyzetbe hozása ebben a szektorban is (a Mátrai Erőmű hulladékégető lesz). Tehát a helyzet romlani fog.

Haloperidol 2020.06.18. 16:22:36

Legszomorúbb, hogy már a műanyag csomagolás bevezetésekor felmerült, hogy ne legyen eldobható a csomagolás, de az üdítőlobbi hatékonyan megakadályozta ezt, mégpedig úgy, hogy a fogyasztók nyakába varrták a felelősséget, hogy visszaváltsák.
Tehát a társadalom fizesse meg az üdítőgyártók magasabb hasznát.
Gratulálok.

Csomag Olga · http://csomagolas.blog.hu/ 2020.06.18. 20:14:10

@roli101: igen, ilyet en is lattam kulfoldon, pontosabban az altalunk szemetbe dobott palackot azonnal kiszedte valaki. Talan Horvatorszagban volt. Nem tudtuk kitalalni, hogy tudnank a palackot visszavaltani, igy kidobtuk. A csomagolas igy erteket kepvisel, legalabb valakinek, de mindenki profital belole, mert talan kevesebb megy az egetobe. Szerintem a tobbseg amugy vissza fogja vinni, ha lesz ra modja. Hogy mit hoznak ki az uj torvennyel, azt majd meglatjuk...

@szekertabor: az egyszer hasznalatos palack betetdijassa tetelekor nem ujratoltik majd, hanem ujra alapanyag lesz belole es uj muanyag valami. A kulonbseg a mosas, ami kockazatos, es az is sok felhasznalt vizzel jar, igy nem mindenhol/mindenkor eri meg anyagilag vagy kornyezetvedelmi szempontbol. Sajnos a gyartoknak ki kell valahogy talalniuk, hogy a visszavitt palackban volt e valaha pl patkanymereg, es ha volt, az a palack mar kuka. Ez egeszsegugyi szempontbol kritikus nyilvanvaloan, igy nem szeretnek kockaztatni. Egyszerubb es biztonsagosabb sokszor az egyszer hasznalatos.