A bioműanyag (bioplastic) széleskörűen alkalmazott alapanyag a csomagolóiparban is. Többek között a Procter and Gamble (sampon), Nestle/Danone (joghurtos pohár), Heinz és Coca Cola (növényi palack- plant bottle) használják már hosszabb-rövidebb ideje termékeik csomagolásához, és egyre több márka tervezi bevezetni. Éppen ezért érdemes végigvenni, van-e értelme erre váltani vállalati oldalról? Vagy hogy a fogyasztóknak tényleg egy környezetbarát alternatívát jelent-e?
A téma több szempontból is nagyon izgalmas. Először is az EU nagyon elköteleződött a hagyományos, egyszer használatos műanyagok betiltása mellett, ami miatt már egy ideje elindultak bizonyos átrendeződések a műanyag piacon az alternatív anyagok javára. Továbbá a multinacionális vállalatok, mint például a Coca Cola Company, McDonald’s, Costa Coffee, ASDA és Danone elkötelezettek a hagyományos csomagolások bio-alapú cseréjével, ígéreteik szerint 10-20 éven belül minden csomagolásukat bio-alapanyagű műanyagra szándékoznak cserélni. Végül mivel 2017-ben a bioműanyagok közel felét csomagolásokhoz használták fel a téma csomagolásos vonatkozása nagyon fontos. De mi is az a bioműanyag?
Többfajta bioműanyagot különböztethetünk meg. Készülhetnek teljesen és részben biológiai anyagból (vagyis a fele még műanyag is lehet). Az alapanyaguk szerint lehetnek olaj, keményítő, protein és cellulóz alapanyagú bioműanyagok. Ezek lehetnek olyan anyagok, melyek emberi fogyasztásra is alkalmasak lennének (első generációs alapanyag, first generation feedstock), vagy valamilyen ipari alapanyag. Továbbá megkülönböztethetjük a bioműanyagokat a lebomlásuk módja és jellege szerint is: lehetnek lebomlóak és kevésbé lebomlóak.
A csomagolóiparban a legismertebb bioműanyag a PLA (poly lactic acid), melyet leggyakrabban cukornádból vagy kukoricakeményítőből állítanak elő. Ez egy természetes, bio alapú alternatívája a kőolaj alapanyagú műanyag csomagolásoknak, és majdnem olyan jó fizikai (védelmi) tulajdonságokkal rendelkezik, mint a hagyományos műanyag. Jelenleg nagyjából a bioműanyagok a teljes műanyag csomagolási piac 4%-át teszik ki (80 millió tonna), de minden szakértő becslés kétszámjegyű növekedéssel tervez és határozottan pozitív a felhasználási területének bővítése kapcsán.
Vagyis adott egy olyan csomagolási alapanyag, mely jó alternatívát jelent a műanyagnak, de a szakértők mégsem lelkesednek határok nélkül érte. Ennek több oka is van, lássuk sorban ezeket:
(1) ALAPANYAG. Azon bioműanyagokat, melyek emberi fogyasztásra is alkalmasak lennének, nem ideális egyáltalán csomagolóanyagnak felhasználni (pl. nádcukor). A jelenlegi műanyag fogyasztás kiváltására körülbelül Franciaország 40x-es területére lenne szükség, ahol csak a bioműanyaghoz szükséges alapanyagot állítanák elő. Ez nem áll rendelkezésre jelenleg a világon és valószínűleg nem is fog soha nagy áldozatok nélkül. Éppen ezért minden olyan törekvés, mely nem 'étel'-alapanyagból állítja elő a bioműanyagot, hanem maradékokból, vagy egyéb alternatív megoldásokat használ, jelentősen javítja a bioműanyag környezeti megítélését.
(2) VÍZIGÉNY. Habár nem foszilis alapanyagból áll, a környezetterhelése a bioműanyagnak is lehet nagy. A legtöbb alapanyag előállításának magas a vízigénye, mely alapanyagtól függően eltérő mértékben terheli a környezetet. Ezért a csomagolási bioalapanyag kiválasztásakor érdemes olyan életciklus elemzésekre támaszkodni, ami ezt a faktort is figyelembe veszi.
(3) LEBOLMÁS. Gyakori téveszme, hogy a bioműanyagok biológiailag lebomlók, méghozzá nagyon könnyedén. Ez nem lehetne messzebb az igazságtól, normál körülmények mellett ugyan olyan lassan bomlanak le, mint a sima műanyagok. Azonban a bioműanyagok sokszor komposztálhatók, de ahhoz speciális feltételek (hő, nyomás, hozzáadott anyagok) kellenek, így csak erre szakosodott vállalatok tudják megtenni. Épp ezért ráírni egy bioműanyag csomagolásra, hogy biológiailag lebomló, igazán félrevezető, mert a fogyasztók - önhibájukon kívül - téves következtetéseket vonhatnak le. Vagyis nem kellene a kertben elásni trágyaként senkinek. Nem beszélve arról, hogy jelenleg a lebontáshoz szükséges infrastruktúra sem áll rendelkezésre. Végül ha lebomlik is, elsavasítja a környezetét.
(4) ÚJRAHASZNOSÍTÁS. A bioműanyagok egy nem szakértőnek teljesen úgy néznek ki, mint a 'sima műanyag'. Vagyis a műanyagokkal együtt kerülnek be a szelektív kukákba, ami az újrahasznosítási folyamatot - és az újrahasznosítók életét - jelentősen megnehezítik. Ugyanis vannak, melyek újrahasznosíthatók (más néven drop-ins, például a plant bottle és minden BioPE és BioPET), de sok olyan fajtája is van, ami nem, vagy külön üzemekben hasznosítható. Éppen ezért érdemes a biomanyagok kapcsán nem csak a fogyasztókat tanítani, hanem a marketingeseket is, akik megfelelő jelölésekkel és instrukciókkal tudják ellátni a fogyasztókat a hulladékkezeléssel kapcsolatosan.
Összefoglalva itt egy nagyszerű és trendi csomagolási alapanyag, de a fennállása 30 évében kiderült róla néhány hátrány is, így a bevezetése legalább akkora körültekintést kíván, mint a többi nem bio csomagolási alapanyag. De ezeket betartva egy élhető alternatívát kínál mind fogyasztónak, mind vállalatnak hosszútávon.
Ha vettél vagy ettél mézet, akkor biztosan ismered a macimézet, hiszen 60 éve a világ minden táján ott van a polcokon a mackó alakú csomagolásban a méz. Ez a méz típusától és a márkától független, ikonikus csomagolás. De honnan jön az ötlet, hogy maci alakú legyen a csomagolás?
