HTML

Csomagolás Blog

A terméket veszi meg a fogyasztó, de a csomagolás segítségével figyel fel rá, tájékozódik és csábul el. A blog célja csomagolásos híreket, érdekességeket és elemzéseket megosztani és a csomagolást, mint hatékony marketinges eszközt bemutatni.

Ízelítő korábbról

  • Viszlát, rasszista csomagolások!
    Viszlát, rasszista csomagolások!A nemzetközi márkák kezdenek reagálni a George Floyd halálát követően kibontakozó #BlackLivesMatter (a feketék élete számít) mozgalom és ellenállásra. Egyre több márka jelenti be a csomagolásaik...
  • Buzdítás a tejföl csomagolásának újrahasználatára
    Buzdítás a tejföl csomagolásának újrahasználatáraEzentúl bejelölhetjük a tejfölös dobozon a fagyasztás előtt, hogy babgulyást, töltött káposztát vagy csirkepaprikást tettünk bele. A Magyar Tejföl legújabb - időszakos (?) - csomagolása, mely...
  • Kielégítő hangok: szisszen a sör, pukkan a konzerv
    Kielégítő hangok: szisszen a sör, pukkan a konzervA csomagolásoknak sok ismertetőjele lehet, melyek közül a legismertebb (és legtöbbet kutatott) a szín és forma, de nem szabad elfeledkeznünk a multiszenzoros - más, több érzékszervvel érezhető -...
  • Védekezés a koronavírus ellen a csomagolással
    Védekezés a koronavírus ellen a csomagolássalA koronavírus-járványra nem voltak felkészülve a védőmaszkok gyártói, így sajnos nagyon gyorsan hiánycikk lett a világ több részén, így itthon is. De a túlélni akaró emberek megtalálták a megoldást,...
  • Magyarországon mindenki tudja...
    Magyarországon mindenki tudja...... mit rejt az a vaniliás fagylalt csomagolás. Könnyed évindító mém a csomagolásokról és a magyar virtusról. Ugye nem kell kibontani Magyarországon azt a csomagolást ahhoz, hogy tudjuk, a Coca Colás...

Népszerű címkék

Szerzői jogok

Creative Commons Licenc

Palackos delfinek ficánkolnak a Tiszán

2020.07.07. 16:31 Csomag Olga

Na jó, nem is igazi delfinek, de még jobb: PET-palackból készült pontomok lebegnek a Tiszán, melyeknek neve találóan Palackorrú Lebegő Kikötő. A kezdeményezés célja a környezetbarát újrahasználata az amúgy felelőtlenül szétdobált csomagolási hulladéknak. Persze jobb lenne, ha nem lenne csomagolási hulladék a Tiszán, de ha már összegyűjtötték önkéntesek, azt miért ne lehetne alapanyagként felhasználni?!

A Tiszai PET Kupa kezdeményezésről már korábban is írtam, mert egy nagyon előremutató, önzetlen és környezetbarát mozgalomnak tartom, amire szüksége van egy olyan országnak, ahol a hulladék nagy része nem szelektíven kerül begyűjtésre. Legújabb kezdeményezésükkel, a Palackorrú Lebegő Kikötő projekttel a folyami műanyaghulladékot kreatívan felhasználva kikötőt építettek, hogy a Tisza és partmenti településeinek látnivalóit bemutathassák a vízen járóknak. A Lebegő Kikötőket rámpa is összeköti a parttal, amire azért (is) van szükség, mert a tiszai látványosságokat gátak és sűrű ártéri erdők miatt nehéz megcsodálni. A Palackorrú Lebegő Kikötőkkel a vízi utak és a parti látnivalók között átjáró és biztonságos kikötési lehetőség lett, nem beszélve arról, hogy a felépítmény egyben a műanyaghulladék építőanyagként való újrahasználata is. 

A pontonok lebegőképességét a Tiszából kigyűjtött pillepalackok biztosítják, mely együttesen együtt hatalmas felhajtóerőt tud kifejteni. Például a PETényi, 2 tonna hulladékot is elbír a fedélzetén. A Palackorrú Lebegő Kikötők az Aktív Magyarország Program részeként valósultak meg, további infó a honlapjukon.

Via petkupa fb

Szólj hozzá!

Címkék: recycle csomagolás környezetbarát pet palack reuse Tisza

Viszlát, rasszista csomagolások!

2020.06.20. 15:56 Csomag Olga

A nemzetközi márkák kezdenek reagálni a George Floyd halálát követően kibontakozó #BlackLivesMatter (a feketék élete számít) mozgalom és ellenállásra. Egyre több márka jelenti be a csomagolásaik felülvizsgálatát, áttervezésének tervét annak bántó, rasszista volta miatt. Ennek következtében évtizedekig változatlan formában fogyasztott és szeretett - már-már - ikonikus márkák csomagolásairól, logójáról és márkaneveinktől kell valószínűleg búcsút vennünk örökre. Vajon itthon a Négercsók, cigánypecsenye és Negro maradhat?

Pár nappal ezelőtt a Quaker Oats bejelentette, hogy a 131 éves Aunt Jemima márkájának vizuális elemeit - beleértve a csomagolást - újraterveztetik, mert rasszista gyökerekkel rendelkezik. Ugyanis a márka mascotja (figurája) Jemima néni, más néven „mammy”, aki a egy rasszista néger sztereotípiája a női rabszolgáknak (látszólag mosolygós, boldog háziasszonyként ábrázolja a fekete női cselédeket, miközben szolgai és megalázó, lásd például az Elfújta a szélben).

"We recognize Aunt Jemima's origins are based on a racial stereotype. As we work to make progress toward racial equality through several initiatives, we also must take a hard look at our portfolio of brands and ensure they reflect our values and meet our consumers' expectations." - Kristin Kroepfl, vice president and chief marketing officer, Quaker Foods North America

A Mars, az Uncle Ben's gyártója is hasonló döntésre jutott és közleményben tájékoztatta a nagyközönséget a márka szükséges identitásváltozásáról a közeljövőben, mert a márkaszemélyisége egy fekete rabszolgát testesít meg. Az 1946 óta használt identitás azért is sértő, mert az "uncle" (nagybátyja) kifejezést korábban a fehér déliek azért használták az idősebb feketék számára, mert nem voltak hajlandóak kimondani a 'Mr.' és "Mrs." előtagokat.

"As we listen to the voices of consumers, especially in the Black community, and to the voices of our Associates worldwide, we recognize that now is the right time to evolve the Uncle Ben's brand, including its visual brand identity, which we will do." - Mars

Így jár az 1961 óta forgalmazott Mrs. Butterworth's márka is, mert a csomagolásának alakja leginkább a már korában említett 'mammy' karakterére hasonlít és amit már régóta sok kritika ér emiatt. Habár a csomagolás formája ikonikus volt, nem sokáig maradhat a piacon.

"The Mrs. Butterworth's brand, including its syrup packaging, is intended to evoke the images of a loving grandmother. We stand in solidarity with our Black and Brown communities and we can see that our packaging may be interpreted in a way that is wholly inconsistent with our values." - Mrs. Butterworth's

Hasonló sorsra juthat a Cream of Wheat reggelizőpehely is (B&G Foods), aminek csomagolásán egy fekete szakács karaktere szerepel, ami a fekete emberek alárendelt, szolgai szerepét emeli ki és ami sokakat zavar. Habár azt hozzá kell tenni, hogy a cég az elmúlt években már tett kísérletet a rasszista interpretációk minimalizálására, hiszen a mostani mascot már nem annyira bántó, mint a korábbi verziója a logónak, ami egy lassúfelfogású, angolul rosszul beszélő “Rastus” karakter volt, amit karikatúrákban sokszor faji gyalázásokhoz használtak.

"We understand there are concerns regarding the Chef image, and we are committed to evaluating our packaging and will proactively take steps to ensure that we and our brands do not inadvertently contribute to systemic racism," - B&G Foods

Végül legutóbb a Colgate is bejelentette a Darlie márkájának újratervezését, ugyanis a fogkrémes dobozukon egy sértő sztereotípia, egy blackface-t viselő fehér férfi portréja látható. És habár a  márkát 1989-ig Darkie-nak hívták a sötétebb bőrszínű emberekre utalva, a logóhoz viszont azóta sem nyúltak. Úgy látszik mára annak is eljött az ideje, hogy a sértő karakter is eltűnjön a polcokról.

"For more than 35 years, we have been working together to evolve the brand, including substantial changes to the name, logo and packaging. We are currently working with our partner to review and further evolve all aspects of the brand, including the brand name." - Colgate

A változtatásokat lehet akár történelminek is nevezni, hiszen nem sok termék csomagolását változtatták meg eddig a világon azért, mely sértő lehet emberek egy csoportjára. Annak ellenére, hogy az ikonikus karakterek és csomagolások eltűnése biztosan sok pénzbe és vásárlói bosszúságra fog okot adni, hosszútávon üdvözlendő, hogy a márkák felvállalnak egy ilyen lépést, példát mutatva a társadalomnak is szolidaritásból.

És habár Magyarországon is szerveztek szolidaritási tüntetést, a téma (vagy annak egy a kultúránkra adoptált mozgalma) mélységében (még) nem érintette meg a társadalmat, annak ellenére, hogy a kirekesztés itthon is mindennapos, hasonló csomagolásos példa volt a szexista Univer promóciója is pár éve

Ti tudtok ezeken kívül olyan termékről, mely sérthet egyes társadalmi csoportokat? Vajon a Negro, cigánypecsenye és Négercsók elég PC (politikai korrekt) manapság?

Update. A kommentek, főleg melyek eltérnek a blog témájától, a csomagolástól, nem feltétlenül a szerző véleményét tükrözik, és nincsenek moderálva, mert mindenkit megillet a szólásszabadság.

106 komment

Címkék: rasszizmus csomagolás társadalmi #BlackLivesMatter

Beszéljünk a betétdíjas PET palackokról!

2020.06.17. 18:28 Csomag Olga

Amikor a hírekben azt olvashatjuk, hogy a Szentkirályi vezére szerint betétdíjasak lesznek a PET-palackok, akkor valószínűleg már késő erről társadalmi vitát indítani Magyarországon, főleg a szinte komédiába illő egyszer használatos műanyagtörvény után. Azonban mégis megpróbálom összeszedni a koncepció lényegét, valamint hogy azt mások hogyan csinálják, mégis csak egy kedvező alternatívának tartottam ebben a Transpack interjúban.

Mielőtt az elemzésbe belemennénk, felejtsük el az egyszer használatos műanyag utálatot, mert azoknak praktikussága miatt szinte lehetetlen teljesen megszabadulni tőle. Nem jó a kis teknősök orrába szorult szívószálakról és a pelikánok által lenyelt palackokról olvasni, de azt elvárni a világtól, hogy teljesen kiiktassa az egyszer használatos műanyagokat, teljesen lehetetlen vállalkozás. De ha meg akarjuk akadályozni, hogy az erdejeink tele legyenek csomagolási szeméttel, fontos a tiltás mellett alternatívákban is gondolkodni, hogy a fogyasztó is meg tudja őrizni a kényelmét és a termékbiztonság is kielégítő legyen.

Vagyis a tiltás mellett csomagolási hulladékcsökkentő megoldás lehet a csomagolásmentesség és alapanyagcsökkentés elősegítése (teljes értéklánc kellene hozzá), az alternatív csomagolóanyagok kifejlesztése (gyerekcipőben jár, de talán halad) és a hulladék begyűjtésének hatékonyabbá tétele, aminek egyik eszköze a betétdíjas termékek bevezetése még az egyszer használatos csomagolási kategóriában is. Tehát nézzük meg ezen utolsó opciót közelebbről.

A betétdíjas egyszer használatos csomagolóanyagok (főleg PET palackok) betétdíjassá tételének lényege, hogy a fogyasztót közvetlenül pénzügyileg motiválja, hogy a még felhasználható csomagolási hulladékot ne eldobja, hanem egy arra kijelölt helyre visszavigye pénzért cserébe. A vásárlásnál megfizetett letétet a begyűjtéskor maradéktalanul visszakapja, így a várakozások szerint nő a visszagyűjtési arány, de a szemetelési hajlandóság csökken. A rendszer további előnye, hogy a csomagolási hulladékra, azáltal, hogy pénzt kell adni érte, egy áruként, leendő nyersanyagként tekinthetnének a fogyasztók (és más szereplők is), aminek értéke van, így talán jobban megbecsülnék, hosszútávon nem pazarolnák annyit.

Az ötlet nem új, az üvegek (egy részénél) ez a rendszer működik hazánkban, de kiterjeszthető lenne az egyszer használatos műanyag PET palackokra és alu dobozokra is, ahogy több európai országban (pl.: Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Izland, Litvánia, Hollandia, Norvégia és Svédország) és az USA államainak nagy részén is kiterjesztették már a 2000-es évek elejétől.

Ha bevezetnének egy ilyen koncepciót, akkor a sarkalatos kérdések a következők lennének: visszagyűjtés módja, betétdíj ára és bevezetés jellege:

  • - Visszagyűjtés módja. Általánosságban véve két opció lehetséges. Egyik szerint a boltba lehet visszavinni ezeket a palackokat és az eladó a felelős ezen csomagolási hulladékok tárolásáért, amíg egy erre szakosodott szerv egy központi feldolgozóba szállítja. Második alternatíva, ha automatákat helyeznek ki országosan (pl. Norvégiában 3500-at összesen), amit egy független szerv vagy az állam üzemeltet. (Esetleg a két rendszer kombinációja, de az mindig bonyolítja a dolgokat.) Amennyiben a bolt szedné vissza a palackokat (ez például a német rendszer), úgy a boltokat lehet motiválni azzal, hogy megtarthatják a nem visszaváltott csomagolások betétdíját (esetleg százalékosan valamennyi betétdíjat). Amennyiben egy (központi) automatizált rendszerről van szó, úgy a begyűjtött alapanyagért (és a betétdíj megmaradó részéért) érheti meg a gyűjtőknek a rendszert üzemeltetni. Mindkettő működőképes és létező konstrukció a világon és vannak előnyeik-hátrányaik is. A boltok visszaváltásra kötelezése kicsit macerásabbnak tűnik a kivitelezés szempontjából, de a rendszer kiépítése sem olcsó: például a német rendszer bevezetése 2003 körül 726 millió €-ba került és évente még ennyi fenntartani. De az automatáknak is jelentős felállítási költsége van: 15-30e € felállítani és további párezer € fenntartani automatánként (jelenleg az automata rendszernek a TOMRA a piacvezetője a világon 82e ilyen automatával). A választás során az országspecifikus tényezőket (kereskedelem struktúrája) és szereplők költség/haszon  tényezőit kell mérlegelni, de a kiválasztás lényege az kellene legyen, hogy egy olyan önműködő és minden szereplő számára kifizetődő rendszer épüljön ki, ahol mindenki (pénzügyileg is) motivált lesz a palackok visszagyűjtésében. 
  • - Betétdíj ára. Hogy sikeres legyen a betétdíjas rendszer, ismerni kell a fogyasztók árérzékenységét is, vagyis hogy mennyivel emelhető még meg a termékek bolti ára a betétdíj miatt, és mi az az összeg, amiért hajlandóak az emberek megmozdulni és visszavinni a csomagolási hulladékot. Mivel a magyar fogyasztók rettentően árérzékenyek és relatíve lusták még környezetvédelmi kérdésekben összehasonlítva a nyugat-európai fogyasztókkal, ez elég kritikus pont. Az európai gyakorlat szerint 0.10 € és 1 € között van a betétdíj, ami függ az ország vásárlóerejétől és a csomagolási hulladék jellemzőitől (súlya főleg). Vagyis ez a 30-300 Ft közötti összeg az, amit minden egyes alkalommal meg kellene pluszba fizetni egy üveg kóla vásárlásakor, és amit addig nem látunk viszont, amíg vissza nem visszük a palackot a megfelelő helyre.
  • - Bevezetés. Végül a bevezetés módja és kommunikálása is kritikus tényező a siker szempontjából, hiszen mind az iparági szereplőkre (csomagolás módosítása, infrastruktúra kialakítása, stb.) és a fogyasztókra háruló többletköltség és energia is jelentős a bevezetéssel. Csak akkor várható el siker, elfogadás és minimális ellenállás a szereplőktől, ha a bevezetés fokozatos és kellő tájékoztató kampányok kísérik. Nem várható el Manyi nénitől, hogy hirtelen 30-300 FT-tal többet fizessen egy kóláért a boltban és még azt is kitalálja, megoldja, hogyan lehet ezt a pénzt visszaszerezni. Norvégiában, ahol 1996-ban vezették be a rendszert (és érték el a 97%-os visszagyűjtést napjainkra) a teljes rendszer bevezetését 10 (igen tíz) évig egyeztették, fejlesztették és tesztelték. Ez persze itthon nem várható el, de az igen, hogy ne hirtelen, egyik napról a másikra legyen a rendszer bevezetve (vagy még előbb).

Végül érdemes megnézni, hogy mi lesz a végeredmény, vagyis hogy milyen sikerekről számolhatnak be azon országok, ahol ezt már bevezették; vagyis a visszagyűjtési arány és szétdobált szemét csökkenése hogyan alakult:

  • - Visszagyűjtési arány: A külföldi példák azt mutatják, hogy a nem betétdíjas országokban, ahol nincsenek a fogyasztók pénzügyileg motiválva, 30-60% a visszagyűjtési arány (termékcsoporttól függően), míg azokban az országokban, ahol bevezették, akár 80-97%-ot is elérte a visszagyűjtés. Európai betétdíjas országok közül Norvégiában a legmagasabb (97%) és Észtországban a legalacsonyabb a visszagyűjtési arány (82.7%), de ami persze sokkal magasabb, mint a nem betétdíjas országok visszagyűjtése. Vagyis jelentősen (20-30%-kal) megemelkedik a begyűjtés aránya várhatóan, nem beszélve arról, hogy minőségibb visszagyűjtés lesz, vagyis a feldolgozás során is könnyebb lesz a szolgáltatóknak, ami költségcsökkentést eredményezhet számukra. Véleményem szerint Magyarországon is elvárható egy 8x%-os arány (hosszútávon talán a 9x%), így a döntéshozóknak már csak azt kell kiszámolni, hogy mennyi az annyi.
  • - Szemetelés: A másik hatás amit elvárnánk, az a szemetelés mennyiségének csökkenése lenne, azonban sajnos az eddigi kutatások ezt nem támasztják alá, nem találtak még bizonyítékot arra, hogy a betétdíjas rendszer kevesebb szemetelést eredményezne. Vagyis sajnos a szemét nem lesz kevesebb valószínűleg az erdőkben, mert aki eddig is eldobta, azt pénzzel sem biztos, hogy motiválni lehet.

Tehát ezek azok a faktorok amiket végig kellene gondolni a bevezetés előtt és amiről egyeztetni lehetne. Persze ez a betétdíjas rendszer nem oldja meg az összes egyszer használatos hulladék problémáját (zacskók, szívószálak továbbra sem kerülnének begyűjtésre), de a csomagolási hulladék egy részét mindenképpen nagyobb arányban lehetne visszagyűjteni és hasznosítani, mert én biztosan hiszem, hogy itthon az emberek nagy arányban visszavinnék a palackot, ha pénzt kapnának érte.

De mondjátok meg Ti, mennyiért vinnétek vissza egy félliteres PET palackot:

Ha betétdíjassá tennék a műanyag PET palackos félliteres üdítőket (kólák, ásványvizek), mennyi pénzért lennél hajlandó visszavinni?
o, mert eddig sem dobtam soha a kommunális szemétbe PET palackot.
1-10Ft-ért már visszaváltanám.
11-30Ft-ért már visszaváltanám.
31-60Ft-ért már visszaváltanám.
61-100Ft-ért már visszaváltanám.
101-200Ft-ért már visszaváltanám.
201-300Ft-ért már visszaváltanám.
300Ft-nál többért már visszaváltanám.
Nincs az a pénz, amiért visszaváltanám

4 komment

Címkék: hulladék csomagolás betétdíj pet palack

Nem vagyunk szörnyetegek - papír zacskót kérünk

2020.05.29. 22:26 Csomag Olga

Az egyszer használatos műanyag törvény nem csak itthon vesz szórakoztató és vicces fordulatokat, máshol is ad elėg témát a mémekhez.

Via BP

funny-comics-puddlemunch-51-5e60cb5bd0ab9_880.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: vicces mém műanyag csomagolás műanyagmentes

Buzdítás a tejföl csomagolásának újrahasználatára

2020.05.27. 09:03 Csomag Olga

Ezentúl bejelölhetjük a tejfölös dobozon a fagyasztás előtt, hogy babgulyást, töltött káposztát vagy csirkepaprikást tettünk bele. A Magyar Tejföl legújabb - időszakos (?) - csomagolása, mely támogatja az újrahasználatot.

Habár nem annyira új, de megkerülhetetlen csomagolós hír, hogy a Magyar Tej pár hete módosította a csomagolását: a tejfölös dobozra rákerült egy bepipálható lista, hogy mi került lefagyasztásra a kiürült dobozban. A sajtó és a szakma is oda meg vissza van, hogy milyen innovatív, környezetbarát és menő az ötlet. Ami így is van: tökéletesen felismerték és lekommunikálták a meglévő fogyasztói gyakorlatot elsőként a magyar piacon, ráadásul a műanyagtörvényhez tökéletesen időzítve dobták piacra (habár a mémek eddig inkább a Carte d'Ore-hoz kapcsolódtak...). A háziasszonyoknak/uraknak el lehet felejteni a címkézést a fagyasztás előtt, mindössze egy alkoholos filc és egy pipa kell, hogy mit tartalmaz a tejfölös doboz.

Én mindössze pár apróbb módosítást tennék: csak olyan ételeket írnék rá a dobozra, melybe szoktunk tejfölt tenni (húslevest nem, mert zavaró lehet, legalábbis nekem az volt, amikor először megláttam), adnék egy szabadon választható opciót (vagy csak azt tenném rá, írja rá maga a fogyasztó mi van benne, hiszen számtalan étel lefagyasztható benne), és azért a dobozon is kiemelve írnám, hogy ez a lista a csomagolás újrahasználatára szól (pl.: 'használd a dobozt újra, fagyassz benne!'), mert az üzenet így lesz egyértelmű és ráadásul pozitív, környezetbarát is.

Remélem a piac többi szereplője is kap inspirációt és segíti valamilyen módon a csomagolások fogyasztói (otthoni) újrahasznosítását. Miért ne lehetne egyértelműen kommunikálni (akár a csomagoláson), hogy nem ciki az újrahasználat, sőt, menő. A Facebook hozzászólások mindenesetre azt bizonyítják, hogy a fogyasztók nagyon kreatívan használták már eddig is újra ezt a doboz:

  • - Télen madáreleség: szotyi, köles, magkeverék, lisztkukac Nyáron tészta, grillhez ez+az
  • - Varráshoz eszközöket tárolunk, körbe horgolva virág kaspóként funkcionál. Köré kötve fakanál és evőeszköz tartó
  • - a nagyobb dobozokba megy a rizs, keksz, bármi, aminek szakadós a zacskója
  • - pénzt gyűjtöttem benne
  • - Nekem ma éppen bableves van benne. (De folyamatos és sokrétű az újrahasznosítási skálám.
  • - Nem csak csirkepaprikás, hanem bármilyen más pöri is tud landolni benne :D Ami még soha nem volt :húsleves De minden másra istenien bevált
  • - Horgász szezonban csonti volt benne dátumozva...
  • - Én a virágaim mikramid műtrágyáját is ebbe tartom.
  • - Én mindent tartok benne.... kaját a hűtőben, fagyasztóban, alapanyagokat a spájzban, alkatrészeket, műtyüröket, virágot... Néha ez az ételhordóm... 
  • - #palántát #ültetek #benne
  • - SZOTYI, MI MÁS!
  • - Főleg zsírt, de ételszállításra is gyakran használjuk A húslevest, bablevest, gulyáslevest, töltött káposztát küldi ebben anyukám
  • - a lépcső mellett árnyékoló
  • - Én ebbe teszem a kávét, a cukrot, rizst, a szárazbabot, a fagyasztott kajákat, ezekbe csinálok palántát, ezekbe hordom a munkába az ebédet, ebben mérem ki a csirkéknek a takarmányt, lassan létszükséglet nálam. :D

Ti használjátok ennél valami sokkal extrémebbre?

Kép via 24.hu

magyar_tejfol1.jpg

 

Szólj hozzá!

Címkék: tej újrahasznosítás csomagolás környezetbarát magyar tejföl

Kielégítő hangok: szisszen a sör, pukkan a konzerv

2020.05.06. 15:26 Csomag Olga

boborekfolia.jpgA csomagolásoknak sok ismertetőjele lehet, melyek közül a legismertebb (és legtöbbet kutatott) a szín és forma, de nem szabad elfeledkeznünk a multiszenzoros - más, több érzékszervvel érezhető - elemeiről sem, például a hangokról.

A marketingben elfogadott mára már a hang marketing koncepciója: sokan foglalkoznak azzal, hogy milyen hangok és zörejek kísérjék a termék kinyitását és használatát. Számos, erre specializálódott cég tudományosan próbálja meghatározni, hogy mely hangok illenek legjobban az adott termékhez és szolgáltatáshoz (gondoljunk a jellemző csengőhangokra, jelzőhangokra és szignálokra).

Közben csomagolt termékek esetében a csomagolás adta lehetőségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni: a termékhangokkal párhuzamosan érdemes a csomagolások jellemző hangjait is megvizsgálni, ugyanis a termék mellett a csomagolás is adhat ki olyan hangot, melyről felismerhető az adott termékkategória és márka (signature sound), ami egyértelmű előnyt jelent a termék- és márkafelismerés során. Ugyanis a csomagolás(dizájn)t a fogyasztók nem csak a szemükkel, de minden érzékszervükkel megtapasztalhatják. Vagyis a csomagolásoknak az esztétikum mellett élvezhető hangja is kell legyen.

“One opportunity I see is to change packaging sounds to a create distinctive, signature sound of opening or use. [...] Another idea is to create a sound that conveys some functional benefit in terms of product experience. We are often looking for a sweet spot at the intersection of those two things, where the sound of opening and use is distinctive enough to be ‘owned’ by a particular brand, but at the same time conveys a functional benefit.” - Charles Spence 

A jó hír az, hogy mára a technológiai fejlesztések lehetővé teszik, hogy a csomagolást tudatosan úgy alakítsák ki, hogy az összes érzékszervet, így a fület is bevonják, így az érzetek (látás, hallás) egymást tudják erősíteni. Sőt, a hangok a termékről is sokat elárulnak, vagyis abból a termék minőségére, jellemzőire is következtethetnek a fogyasztók. Kutatásokkal alátámasztott, hogy ha a csomagolás zörgős és hangos, akkor frissebbnek tűnik benne az étel. De a hangosabb aeroszolos hajlakk is erősebb hatást biztosít, vagy a hangosabb kapszulás kávé is intenzívebb ízű kávét ad. Sajnos a csomagolásfejlesztések során a hanggal hibázni is lehet, a túl hangos (zörgős) csomagolás annyira zavarhatja is a termékélményt (lásd a Sun chips megbukott környezetbarát fejlesztését), hogy vele bukhat a termék is. A csomagolásokkal kapcsolatos legismertebb hangokkal így érdemes tudatosan foglalkozni, vizsgálni és fejleszteni. Lássuk, melyek a legismertebb csomagoláshangok, melyekből versenyelőnyt lehet kovácsolni:

Szisszen a (dobozos) sörhabár vannak viták arról, hogyan kell hívni a jelenséget, ettől függetlenül tény, hogy a szénsavas üdítőknek és söröknek jellegzetes nyitási hangja van - mind a dobozosnak, mind az üvegesnek. Nyáron ennek különleges jelentősége kánikulában van, amikor mindössze a hang következtében is rákívánunk egy frissítőre. A Coca-Cola például előszeretettel és nagyon is tudatosan használja a reklámjaiban ezeket a hangokat. 

Pukkan a bor: a dugóhúzásnak is jellegzetes hangja van, előrejelezheti a bor zamatát, hasonlóan a dobozos üdítőkéhez megindul a nyálelválasztás.

Pukkan a konzerv: az üveges konzerv nyitásakor jellemző pukkanós/pattanós hang jelentkezik, ami a benne lévő étel jó minőségét is mutathatja. Ha nincs hang, jobb, ha nem is esszük meg, mert a záródás valószínűleg nem sikerült tökéletesen és az étel megromolhatott. Így ez a hang nem csak a fogyasztásnöveléshez, de a minőségbiztosításhoz is elengedhetetlenül fontos.

Pukkantós Buborékos fólia: gyerekkorban egyértelműen favorit tevékenység, de szinte kortól függetlenül mindenki imádja, és ha egyszer elkezdte nagyon nehezen tudja abbahagyni. Ez pedig nem más, mint a helykitöltésre, törékeny holmik csomagolására használt műanyag fólia pukkantgatása. Nem utolsó sorban olcsó és stresszoldó játék is egyben (ami már online változatban is elérhető...) nem csak embereknek.

Zörög a snack: habár a legtöbbször a termék hangjára helyezik a hangsúlyt a snack kommunikációban (lásd például KitKat), a csomagolás is ad ki jellemző hangot. Ennek következtében a chipsevésnek jellemző kísérő jelensége, hogy a zacskó nyitására mások másodperceken belül megjelennek azt kérdezve, hogy 'Mit csinálsz/eszel?', mintha nem tudnák...

Zörög a TicTac: végül a legismertebb márkához kapcsolódó csomagolási hang a Tic-Tac hangja, aminek zörgése összetéveszthetetlen, ha nálunk van egy doboz. Egy táskában diszkréten biztos nem bújik el, ami előny és hátrány is lehet, mindenesetre a márka a reklámjaiban ezt mindenképpen előnyként mutatta be. (Bónusz az adagolási tipp a videó végén, eddig ugyanis biztosan nem jól használtad a TicTac-os dobozt...)

Vagyis a csomagolások kialakításakor érdemes az általa kiadott hangra is figyelni, és tudatosan módosítani azt, hogy ugyan azt kommunikálja, mint amit a többi érzékszervvel megtapasztalunk. Ha ez sikerül, hosszútávon nagyszerű márkaelem válhat ebből a csomagolási hangból, ami nem csak az elégedettséget, márkahűséget, de a fogyasztást is erősítheti. Nem beszélve a márkakommunikációban rejlő lehetőségekről. (Ha van javaslatotok hasonló jellemző csomagolás hangokra, osszátok meg kommentben, kiegészítem a listát.)

Szólj hozzá!

Címkék: sör hang csomagolás buborékfólia Tic Tac hang marketing

Építs cicaházat TV csomagolásból

2020.04.18. 11:23 Csomag Olga

Mindig fáj a szívem azokért a jó kis dobozokért, amikbe a műszaki cikkeket csomagolják. Tartani benne nem lehet semmit, mert nem megfelelő a méretük (túl keskeny például a TV doboza), de kidobni meg pazarlónak tartom, mert mégiscsak egy jó kis doboz. De itt egy megoldás a Samsungtól, hogyan lehet mégis felhasználni például a TV-s dobozt.

Habár az ötlet nem teljesen új, más gyártók is alkalmaztak már korábban hasonlóan szórakoztató újrahasznosításra biztató megoldásokat, mégis érdemes bemutatni a Samsung Lifestyle TV új ökobarát csomagolási ötletét. Az újrahasználat alapkoncepciója, hogy a megvásárolt TV dobozából otthon, a mellékelt instrukciók alapján a vásárlók cicaházat, újságos polcot vagy akár egy kis szekrényt is építhetnek maguk.

A gyakorlati megoldása az ötletnek nagyon egyszerű, a három DIY design tervét a papír mindkét oldalára egy ún. dot matrix design segítségével rányomták, hogy az újrahasználat egyszerűbb legyen. A csomagolásban egy használati utasítás is érkezik, ami segíti a kreatív alkotást egy QR kód segítségével.

A management szerint az ötletet kedvezően fogadhatják a fogyasztók, mert általában szívesebben vásárolnak egy olyan cégtől, akik osztják az értékeiket, és ezzel a csomagolással egy olyan élményt is kínálnak, ami a környezetvédelemnek és önkifejezési vágynak is nagyszerű.

“Consumers are more likely to purchase from a brand that shares similar fundamentals and values as they do, and with our eco-packaging, we believe that we can provide our customers with a new experience that considers the environment as an important way to express themselves” - Kangwook Chun, Executive Vice President and Head of Product Strategy Team of Visual Display Business,  Samsung Electronics

Persze ha nem akarod, hogy az új berendezési tárgyad a lakásban ne legyen egy hirdetőtábla (nagy Samsung felirattal), esetleg le is kell festened majd a karton berendezési tárgyat.

Via Samsung 

Szólj hozzá!

Címkék: samsung csomagolás újrahasználat DIY

Akciós a Csomagolásmenedzsment könyv

2020.04.09. 15:44 Csomag Olga

Ha eddig még nem vetted volna meg, most érdemes beszerezni a Csomagolásmenedzsment könyvet, mert a Libri-ben és a Bookline-on is akciósan kapható, most csak 3495 Ft-ért.

A karantén alatt nincs is jobb, mint sok érdekes esettanulmányt és kutatási eredményt olvasni sikeres csomagolásokról és csomagolástervezésről. Jelenleg a könyv a bookline 'A Marketing, reklám kategória toplistája' előkelő 7. helyén szerepel, így remélem mindenki talál benne érdekeset, izgalmasat!

Jó olvasgatást hozzá! 

csomagolasmenedzsment_akcio_bookline.jpg

csomagolasmenedzsment_akcio_libri.jpg

 

Szólj hozzá!

Címkék: csomagolás Csomagolásmenedzsment könyv csomagolasmenedzsment

4 érv a csomagolás mellett a koronavírus alatt

2020.04.03. 16:08 Csomag Olga

Tekintettel arra, hogy amúgy sem érdekel senkit nem koronavíruson kívüli tartalom ezekben a hetekben, jöjjön pár emlékeztető érv amellett, miért is kell mégis szeretni (elviselni) a csomagolásokat és nem csak egy szükséges környezetkárosító rosszként tekinteni azokra a karantén alatt (is).

1. Hosszan tárol & eltart: csomagolt étel nélkül nehéz (lenne) egy karanténos időszakot átvészelni. Rengetek olyan termék és élelmiszer van, ami csak azért őrizheti meg hosszan a minőségét, mert megfelelően be van csomagolva. És bár nem kell félni attól, hogy áruhiány lesz Magyarországon, érdemes megfigyelni, hogy a vásárlók az utóbbi hetekben mindig betesznek a kosarukba egy-két plusz tartós csomagolt élelmiszert, még akkor is, ha nem pánik-bevásárolnak. Érdemes belesni a többi vásárló kosarába is, a kosarak összetétele megváltozott, gyakrabban vásárolunk konzerv löncshúst és készétel konzerveket. Biztos, ami, biztos alapon, ami teljesen érthető kockázat-minimalizálás vásárlói oldalról.

2. Plusz védelem az eladóhelyen: nem csak az éhhaláltól véd meg a csomagolt élelmiszer karantén alatt, de az eladóhelyen is segít elkerülni a közvetlen kontaktust a vásárlók és termék között. Nem hiába zacskózzák be újabban az eladóhelyek nagyobb arányban például a kenyeret, az emberek önkéntelenül is elkerülnék, hogy a más által összetapogatott pékárut kelljen megvenni. Egy ideig a lédig élelmiszerek ideje lejárt, majd újra lehet csomagolásmentesen vásárolni, ha nem kell rettegni a vírustól és nem kell hipózni (?) a tojásokat...

3. Legolcsóbb & legjobb szórakozás: a hogyan-éljük-túl-a-karantént (gyerekkel is) játéknak már szinte külön mém-szakirodalma van: tippek, trükkök ezrei lelhetők fel a neten a tartalmas otthoni szórakozásra és a bezártság elfeledtetésére. A megfizethető ötletek felértékelődése a későbbiekben várható, főleg ha az emberek elkezdik felélni a tartalékaikat. A kreatívkodások legolcsóbbika, ha a csomagolásokat használjuk fel, és azokból alkotunk a ránkszakadt szabadidőben. Lehet PET palackokból játékot és kiegészítőket gyártani a gyerekekkel, vagy csak kreatívkodni cél nélkül.

4. Védőfelszerelés: a legjobb DIY védőfelszerelés a vírus ellen csomagolásokból készül, ez egyértelmű. Habár Magyarországon a közösségi oldalakon inkább a maszk varrás vált a legnépszerűbb alternatívává a maszkhiány miatt, külföldön sok csomagolás alapanyagú megoldással lehet találkozni, mely egyszerre kreatív, szórakoztató és kínos is. Reméljük valamennyire véd is.

Vagyis a csomagolás - felelősen vásárolva és felhasználva - igenis jobbá teheti a hétköznapi életünket, nem csak felesleges pénzkidobás és környezetkárosító hulladék, főleg olyan időszakban, mint a mostani.

Szólj hozzá!

Címkék: csomagolás koronavírus

Túlélheti a hulladékmentes mozgalom a koronavírust?

2020.03.16. 08:00 Csomag Olga

koronavirus.jpgA zéró hulladék reklámozása a koronavírus kitörése óta lényegesen kevesebb figyelmet kapott, sőt, helyette a cégek újra az egyszer használatos tárolókat és zacskókat ajánlják. Vajon megakaszthatja a zéró hulladék mozgalmat a világjárvány? Mi a feladatuk a csomagolásoknak járvány esetén?

A csomagolás (és benne a termék) a gyártás-szállítás-eladás során kapcsolatba kerülhet számtalan módon a vírussal, kérdés, hogy van-e értelme ezzel a problémával foglalkozni és ha igen, melyek a legbiztosabb megoldások - ha egyáltalán vannak ilyenek - hogy a legtudatosabb és legbiztosabb csomagolási megoldást válasszuk.

KÍNAI CSOMAG: A koronavírus kapcsán a legelső kérdések egyike volt, hogy a Kínából érkező csomagokon túlélhet-e a vírus. Ez a legtöbb szakértő szerint nem valószínű. Ha a vírus sokáig megélne a csomagoláson (akár a Kínából érkezőkön is), akkor a vírus terjedése jóval gyorsabb lett volna. Szakértők szerint a fertőzött, külföldről érkező csomagolásokról sem kell félni, nyugodtan lehet vásárolni ezeket a termékeket, mert bár a vírus túlélése 2 és 9 nap között bármi lehet, jellemzően ezek a csomagok hosszabb időt töltenek úton, mialatt biztosan elpusztul a vírus.

ÚJRA VAGY NEM ÚJRA CSOMAG? Második fontos kérdés, hogy inkább folytassuk az újracsomagolások használatát vagy részesítsük-e előnyben az eldobható csomagolásokat. Egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az új termékek és egyszer használatos csomagolások tisztasága inkább csak látszat, nem tudhatjuk, hogy a szállítás során és eladótérben mivel érintkezett, így veszélyesebbek, mint az újrazacskók. Ezzel ellentétben az általunk vitt tároló (vagy zacskó) útját ismerjük, sőt, lehetőségünk van arra is, hogy a megfelelő módon tisztítsuk, vagy fertőtlenítsük, így azt kell inkább előnyben részesíteni. Továbbá a koronavírus járvány valószínűleg elmúlik hamarosan, de a hulladék nem tűnik el, ezért érdemes továbbra is az újramegoldásokat preferálni, mert a fenntartható jövőnk hosszútávon a tét. 

Más források inkább arra figyelmeztetnek, hogy minden újrahasználatos tárolót, szatyrot jobb, ha kerüli, vagy legalábbis alaposan fertőtlenít a vásárló, mert a szakértők sem tudják, hogy meddig életképes a vírus a különböző felületeken. Ezen a véleményen lehetnek az elmúlt hetekben a nagy cégek is (SturbucksTim Hortons), akik időlegesen felfüggesztették az elmosható bögréikben a kiszolgálást a koronavírus miatt. A bejelentés jó példája annak, hogy a környezettudatos lelkesedés, ami az egyszer használatos műanyag törvény életbelépése óta él, átadhatja a helyét a rettegésnek, ami érint minden potenciálisan köhögés és érintés fertőzött terméket, felületet, így a csomagolást is érinti. Vagyis a vásárlók és cégek nagyobb valószínűséggel térhetnek vissza a járvány alatt az egyszer használatos megoldásokhoz.

koronavirus3.jpgTERMÉKVÉDELEM. A harmadik kérdés, hogy a csomagolás megfelelően védi-e a terméket a vírustól. A csomagolásról általánosságban elmondható, hogy a termék érintetlenségét is hivatott megvédeni. Ez a védelmi funkció járvány esetén még jobban a figyelem középpontjába kerülhet. A felesleges rettegés minimalizálásán az sem segített sokat, hogy a tavaly népszerű jégkrémnyalós kihívás (#icecreamlickingchallenge) újra előkerült a magyar médiában, teljesen feleslegesen. (Az idióta kihívás egy csomagolt termék kibontását, megnyalását és polcra való visszatételét jelenti és a hír előszedése most azt a látszatot kelti, hogy a vásárlók gyakran tesznek ilyet és félni kellene minden terméktől.) De ennek tömeges megjelenésétől és elterjedésétől nem annyira kell félni, mert manipulálás (belenyalás, belepiszkálás és beleevés) és dézsmálás ellen a legtöbb csomagolás manapság már véd és egy olyan megoldást biztosít, mely meg tudja nyugtatni a fogyasztót az eladás helyén arról, hogy a termék érintetlen és biztonságos. Így ha valaki biztosra akar menni, érdemes vásárlás előtt meggyőződni arról, hogy az adott csomagolás dézsmabiztos-e és senki és semmi nem fertőzhette meg az árut gyártás után véletlenül vagy direkt. De a dézsmabiztos - vagyis egyértelműen lezárt - csomagolások kínálása az eladóhelynek is az érdeke, hiszen egy megdézsmált adagot már biztosan nem fog eladni (lásd a képen a nem dézsmabiztos áfonyát, amit láthatóan jól megdézsmáltak már). 

ÉRINTETLENSÉG LÁTSZATA. Végül érdemes szót ejteni arról is, ahogy a vásárlók önkéntelenül is védeni próbálják magukat, így a vásárlásaik során is ekként viselkednek. Kutatások azt mutatják, hogy a fogyasztók még járványmentes időszakokban sem szívesen vesznek le olyan terméket a polcról, amit már valaki más megérintett. Ezt hívjuk szennyezettségi hatásnak (contaminaton effect). Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztók a teljesen feltöltött polcokat részesítik előnyben, vagyis azt, melyhez látszólag senki nem nyúlt, terméket nem vett még le, akár 30%-ot eshet vissza a forgalom, ha egy polc rendezetlen és hiányos és azt mutatja, hogy már sok ember megfoghatta előttünk azt a terméket. Veszélyes időkben - így egy világjárvány esetén is - inkább a csomagolt és érintetlennek tűnő termékeket preferálják a vásárlók, várható azon termékkategóriák erősödése, mely érintetlennek tűnik (és valószínű csomagolt).

Láthatóan - mint minden más témával a vírussal kapcsolatban - teljesen egyértelmű és megnyugtató válasz nincs, hogy mely csomagolások milyen mértékben veszélyesek és melyik opciót válassza a tudatos fogyasztó. Azonban az biztos, hogy a csomagolás jelentősége - főleg egy hosszúra nyúló - járvány esetén jelentősen megnőhet. Egyrészről lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségű termék változatlan minőségben megmaradjon, tárolható legyen és amivel egy esetleges áruhiányt túléljünk (lást a bespájzolt sóletek esete). Továbbá a csomagolás vészhelyzetben védelmet nyújt a vírus ellen, legyen az akár látszólagos is, így hajlamosak lehetnek elfeledkezni a környezet védelméről, ami jelenleg kisebb kockázati tényezőnek tűnik. Így a csomagolási szektor - egy elhúzódó járvány esetén - még várhatóan jól is járhat. Azonban remélhetőleg a koronavírus megállítása minél gyorsabban megtörténik, és utána mindenki képes lesz a kockázatokat és környezeti terhelést reálisabban értékelni és a hulladékmentes mozgalom is újra lendületet kaphat.

6 komment

Címkék: csomagolás koronavírus